Hivatali ügyek, bank, telefon, internet, TV, bútorok

AZ ELSŐ NAPOK, HIVATALI ÜGYEK

Pénteken reggel találkozott a csapat az Adóhivatal előtt, és a szintén velünk tartó svéd MediCarrera képviselő segítségével bevetettük magunkat a svéd hivatali rendszerbe. Ez lényegesen egyszerűbbnek bizonyult, mint vártuk. A család minden tagjának jelen kellett lenni személyesen, kitölteni egy adatlapot, bemutatni az útleveleket, a házassági- és a gyerekek születési anyakönyvi kivonatát, amiket lemásoltak. Ezekből a dokumentumokból Erika édesanyja javaslatára, aki anyakönyvvezető, friss példányokat kértünk még odahaza, mert most már többnyelvű formátumban állítják ki (magyar-angol-francia). Ennek itt nagyon örültek a hivatalban. Az egész svédországi ügyintézés első és legfontosabb célja, hogy megkapjuk a személyi számot (personnummer), ami hasonlít a magyar személyi számhoz: hat számjegy a születési év-hó-nap plusz négy számjegy a végére. Ez annyira fontos itt, hogy enélkül gyakorlatilag semmit sem lehet elintézni, mondhatni enélkül "nem lehet élni" Svédországban. A svéd rendszer abból a szempontból jobban szervezett mint a magyar, mert nem kell mindenhez külön szám (adószám, TB szám), ezt mindet ez az egy helyettesíti itt. A személyi szám központilag nyilvántartott, vagyis mindenki, akitől valami szolgáltatást rendel az itt élő polgár, a nyilvántartótól szerzi be az információt, hogy valós személyről van-e szó. A lekérdezés számítógépes rendszeren keresztül egyetlen pillanat alatt zajlik. Személyi szám kell a bankszámlanyitáshoz, társadalombiztosításhoz, az előfizetéses szolgáltatásokhoz (telefon, internet), a bevásárlóközpont pontgyűjtő kártyájához, de még a kórházi informatikai rendszerbe történő regisztrációhoz is. A bűvös szám 7-10 napon belül megérkezik, levélben.

BANKÜGYEK
A bankszámlanyitás (Hudiksvalls Sparbank) sok élménnyel és tapasztalattal gazdagított, és nemcsak abból a szempontból, hogy ezt végre teljesen egyedül, és csak svédül (az angolt nem hívva segítségül) sikerült elintézni, hanem abban a tekintetben is, hogy ismét bebizonyosodott, mekkora különbségek vannak a magyar és külföldi bankok üzletpolitikája között. Itt tudtam 0 egyenleggel számlát nyitni, és a bankszámlánál nem létezik havi számlavezetési díj vagy csomagdíj. Az igényelt VISA kártyát és a feleségem társkártyáját egy héten belül kiküldték postán, amit az első használatnál kellett a bankban aktiválni. A kártyák éves díja a magyarországival egyező nagyságú. Természetesen nincs kártyahasználati díj a kártyás vásárláskor, de az automatából történő készpénzfelvételkor sem! Ez úgy értendő, hogy Svédországon belül bármelyik bank bármelyik automatájából tetszőleges alkalommal vehetünk fel készpénzt. Javasolták is, hogy nem kell egyszerre sok készpénzt kivenni, inkább többször kisebb összegeket. A visszaélések (kártyalopás) megelőzése céljából természetesen van napi ill. heti készpénzfelvételi limit is. A számlához adtak egy kis kódgenerátort, amit az internetes bankoláshoz kell használni, akkora és úgy fest mint egy közepes kavics. A netbanknál a bejelentkezéshez nem kell a hosszú bankszámlaszámot megjegyezni, erre is a személyi számot használják. A kódgenerátor a biztonságos bankoláshoz kell, ez személyes PIN kóddal működik és minden tranzakcióhoz új kódot lehet vele generáltatni. Nagyon egyszerű a használata, kipróbáltuk. Az internetes bankolást egyébként mindenki előszeretettel alkalmazza, a szolgáltatók is ezt preferálják. Kiküldik a számlát, amin szerepel egy számlakiállítási díj (pl. 25 korona), és egy udvarias javaslat, hogy ezt megspórolhatom, ha nem kérek papírszámlát, hanem mindent elektronikusan intézek (az e-számlát persze kinyomtathatom magamnak, ha akarom). A netbanknak sincs semmilyen díja, a számlákat akár eseti akár rendszeres átutalási megbízással fizetve költségmentesen bankolhatunk. Egyedül a nemzetközi átutalásnál számítottak fel díjat, 100.000 Ft után 10 koronát (270 Ft)... ez is töredéke az OTP-nél megszokott nemzetközi tranzakciós díjnak.

MOBILTELEFON
A mobiltelefon beszerzése sem volt bonyolult, ehhez még személyi szám sem kellett (feltöltőkártyásat kerestünk), itt a szolgáltatók közül egy olyat választottunk (halebop), aki ugyan nem a legnagyobb cég, nincs is saját hálózata, hanem a legnagyobb szolgáltató (TELIA) rendszerét és lefedettségét élvezi, ugyanakkor olyan áron kínál feltöltőkártyás szolgáltatást és percdíjakat, mint más nagy cégeknél az előfizetéses rendszer. Vezérelv volt az is, hogy a már itt élő magyarok is ide szegődtek, a tapasztalataik kiválóak voltak (ráadásul a haleboppal voltak az ügyfelek a legelégedettebben a mobilszolgáltatók közül 2008-ban a SKI -Svenskt Kvalitetsindex- felmérése szerint), és nem utolsósorban, így a kis hudiksvalli magyar kolónia minden tagja 0 korona percdíjjal beszélhet egymással. Hívásonként csak egy kapcsolási díj van, ami kb. 14 forintnyi díj, és ennyi. Minden más svéd telefonszámra a percdíj 59 öre, vagyis 16.50 Ft. Ahhoz, hogy ezt a kedvező díjat tartani lehessen, 30 naponta legalább egyszer fel kell tölteni a kártyát minimum 50 koronával (ez kb.1400 Ft), amit nyilván teljesen le lehet beszélni. Ha úgy tekintjük, ez az "előfizetési" díj. Ha nem tölti fel a kártyát az ügyfél, akkor annyi történik, hogy a percdíj felmegy 2 koronára (56 Ft) minden hálózatba, a következő töltésig. Sajnos kártyafüggetlen telefonunk nem volt Magyarországon, így vennünk kellett kettőt, ezek mindig drágábbak így, ha nem előfizetéssel együtt vesszük meg, de ezt be kellett vállalni.

INTERNET
Az internet kicsit macerásabb volt. Ehhez meg kellett várni a személyi számot. A bérelt lakásokban be van vezetve a szélessávú vezetékes internet, ott villogott hívogatóan az előszobafalon a kis dobozka, arra várva, hogy kábelt dugjunk bele. Az internetszolgáltatók között válogatva a Bahnhofra szavaztunk, akinek a kórházból írtunk egy megrendelőt e-mailen, majd gyors választ követően várnunk kellett egy ideig, mire életre kelt a vonal. A beállításokkal is elvacakoltunk egy darabig, mire a vezetékvégből egy router segítségével a lakáson belül használható vezeték nélküli internet lett, de végre megbízhatóan működik a rendszer, és elég gyors is: letöltés: 30 Mbit/s, feltöltés 5 Mbit/s, korlátlan adatforgalom, a havidíj: 268 korona (7500 Ft).
Kiegészítés: A Bahnhof néhány hónap múlva szerződésmódosítást ajánlott,mert ezt a csomagjukat megszűntették. Az új csomag: Fel-/Letöltés is 30Mbit/s 289 sek/hó díjért, továbbra is korlátlan adatforgalommal.

TV
Kábeltelevíziót nem kellett rendelnünk, egy alapcsomag benne van a lakás bérleti díjában (csakúgy mint a fűtés és a víz, lépcsőháztakarítás illetve szemétszállítás). Tudjuk, hogy van egy mindenki által külön fizetett TV adó is, erről még egyelőre nem kaptunk csekket. Foghatók a legfontosabb svéd állami csatornák és néhány kereskedelmi is, összesen vagy 10 csatorna. Van (nagyobb) gyerekeknek való Cartoon Network és a felnőtteknek Viasat 3, Viasat 6, Viasat Nature, MTV (nem, nem a  Magyar TV, hanem a Music TV). A svéd szövegértés egyik legjobb módszere a TV nézés, igaz, hogy az esti filmeket nem szinkronizálják, hanem svéd felirattal mennek. Nem baj, az angolt is lehet így gyakorolni.

AZ ELSŐ SVÉD BÚTOROK
Mivel nem sok bútort hoztunk magunkkal, szükséges volt néhány alapvető beszerzés. Választásunk a JYSK-re esett, egyrészt mert IKEA nincs a városban, másrészt ha akciókat találunk, sokat meg tudunk náluk takarítani. Az akciókat nagyon érdemes figyelni, az amúgy sem csillagászati árakat időnként megfelezik, és ekkor nagyon megéri hozzájuk menni. Szerencsére nem egyszerre áraznak le mindent, így minden hónapban lehet valami kicsit venni, amit jobban kibír a családi kassza is. Étkezőasztalt és székeket, ágyat és matracokat, éjjeliszekrényt vásároltunk valamint függönyöket, apró szükséges kiegészítőket. A JYSK-kel kapcsolatban volt egy érdekes élményünk. A bolt dolgozói már jól ismertek bennünket, annyit jártunk oda méricskélni, számolgatni, és időnként venni ezt-azt. Már ismerősként mosolyogva köszöntöttek, és mindig készségesen segítettek, néha el is beszélgettünk, ők is kérdezték, honnan jött ez a sok új arc a városba. Egyik alkalommal egy árleszállításnál megvettük az étkezőasztalt a 4 székkel, és elégedetten vittük haza. Néhány nappal később döbbenten láttuk a hirdetőújságban, hogy még lejjebb, sokkal lejjebb vitték az árat, az eredeti ár felére! Rettentő mérges lettem. Pár nap múlva újra arra jártunk, valami más ügyben, és akkor az egyik eladóval beszélgetve szóvá tettem, mennyire dühös voltam rájuk emiatt. Az eladónő mosolyogva nyugtatott meg: ne izguljak, csak hozzam be a blokkot, mert náluk árgarancia van! Vagyis ha egy áru ára lemegy, de a vásárló azt az árleszállítás előtt 14 napon belül vásárolta a magasabb áron, akkor a blokk ellenében egyszerűen visszaadják a különbözetet (levásárolható ajándékkártya formájában). Szerencsére még nálam volt a blokk, így lett az a furcsa helyzet, hogy kifelé menet egy üzletből "gazdagabb" voltam, mint amikor bementem! Mindenesetre a következő nagyobb tétel vásárlásánál már megsúgta az eladó, mikor lesz ez is féláron...

Új otthonunk

REPÜLÜNK ÉSZAKRA

Eljött 2009. január 8. A Ferihegyről induló járaton 15 magyar, orvosok, hozzátartozóik, gyermekeik vágtak neki egy új városban, egy új országban egy vágyottan jobb életnek, egy szebb jövőnek. Az út az átszállás és egy nem tervezett 1 órás késés (Lufthansa, Düsseldorfon át) ellenére gyorsan eltelt, hiszen rengeteg megbeszélnivalónk volt az elmúlt hetekről, a költöztetésről és a jövőnkről. A stockholmi repülőtéren egy busz várt minket, amellyel még északabbra, Hudiksvall városába, Stockholmtól 300 km-re vettük az irányt. Bármennyire is északinak tűnik a város (ezt a tájegységet a svédek már Norrlandnak hívják), azt azért érdemes tudni, hogy Svédország geográfiai középpontja még ettől a helytől 50 km-re északabbra van. Ezzel vigasztaltuk magunkat, miközben a délutáni órákban (16:00) már ránk ereszkedő sötétségben haladva csodáltuk a havas fenyőerdőket. Hudiksvallba érve minden család új otthona előtt megálltunk, és szép lassan fogyatkoztak a buszról a "telepesek".

AZ ELSŐ ÓRÁK AZ ÚJ OTTHONBAN
A mi lakásunk Hudiksvall Hosta negyedében feküdt, ami egy népszerű környék a friss betelepülőknek. Tény, hogy a "nem svédek" aránya ebben a városrészben a legmagasabb, de nincs arról szó, hogy egy színesbőrűek lakta rossz hírű negyed lenne. Többségében három-, s néhány hétemeletes ház található itt, közöttük lépten-nyomon játszóterekkel, parkokkal, pihenőpadokkal. A kórház mindössze 10 perc sétával elérhető, és kb. ugyanennyit kell sétálni, ha egy bevásárlóközpont, vagy éppen a városközpont irányába indulunk el. A környéken sok fenyves terül el, az erdőben gyalogos- és kerékpárösvények kanyarognak, egy részük ilyenkor télen a sífutóknak van kialakítva, hosszan húzódnak a léceknek húzott párhuzamos nyomvonalak.
A 114 négyzetméteres, 4 hálószobás, nappalis, étkezős, hatalmas erkélyes lakás kulcsait kezünkbe kapva izgatottan mentünk fel a harmadik emeletre (zárószint). A fejvadász cég képviselője kísért bennünket, és ellátott pár jótanáccsal. Nemcsak a kicsik, de mi is gyermeki izgalommal léptük át a küszöböt. Pontosabban Erikának nem kellett átlépnie, a küszöbön biztos ami biztos, egy régi babonától vezérelve első alkalommal én vittem át az ölemben... Az új otthon első látásra is megfelelt minden elvárásunknak. Tágas, jó állapotú szobák, nagy ablakok vártak mindenütt. A dobozaink, kerékpárok az egyik szobában felhalmozva álltak. A nappaliban parketta, a többi helyiségben linóleum borítja a padlót, a falak mindenütt tapétázottak. Ezek közül két szoba van, amelyiknek a tapétája cserére szorul, részben a szín, részben az előző lakó után maradt képeknek fúrt lyukak és foltok miatt. A konyhában egy akkora új hűtőszekrény állt, hogy egy felnőtt elférne benne állva. És még egy ugyanekkora fagyasztó. A tűzhely szintén újnak látszik, villannyal működik, fölötte pára/szagelszívó működik. A fürdőszobában megvolt a mosógép vízcsatlakozója, a miénket csak rá kellett csavarni. Az elektromos csatlakozás ugyan igényelt némi szerelést (nem konnektoros, hanem direkt bekötéses rendszerű), de később ezt is gyorsan megoldottuk, hála az édesapámtól tanult villanyszerelési mesterfogásoknak. Központi fűtéssel kapjuk a meleget, a radiátorokat körben teljesen kinyitva lassan-lassan kezdett melegedni a lakás. A gyerekek kipirult arccal rohangáltak a tágas térben, élvezték, hogy a lakás többféleképpen is körbejárható, így a fogócskázásnál a menekülési útvonalak variációinak száma végtelen lehet. Az egymás mellett fekvő nappali és étkező dél felé néz, az ablakok elfoglalják a teljes falszélességet, és a Magyarországon megszokottól eltérően már térdmagasságban elkezdődnek, így ez a két helyiség kapja a legtöbb napfényt. Ezeken az ablakokon reluxák is vannak. A lakás teljes déli fala mentén egy hosszú erkély húzódik, ahová az étkezőn és a nappalin át is ki lehet jutni, és akár futóversenyt is rendezni rajta.
Az első este átjöttek hozzánk aludni az egyik kollégám a családjával, az ő dobozaikat és holmijaikat még nem rakodták ki (másik cég hozta), így egyszerűbb volt nálunk meghúzódni egy éjszakára. Bár mindenki elég fáradt volt már az utazástól és az izgalmaktól, nehezen jött álom a szemünkre a kavargó gondolatoktól.

DOBOZOK KÖZT

2009. JANUÁR - FEBRUÁR

DOBOZOK KÖZT

Bár Calafellbe indulás előtt a szegedi lakásunkban a holmijaink nagy részét már dobozokba pakoltuk, várt ránk még egy nagy menet ebből a költözés előtt. Megkértük a költöztető céget, hogy még a karácsonyi ünnepek előtt vigyék el a pereputtyunkat. Azért gondoltuk, hogy így teszünk, mert nem akartunk az ünnepek alatt még ezzel is foglalkozni amellett, hogy körbeutazzuk az országot a rokonokat, barátokat látogatva. December 22-én elmentünk ketten Erikával Szegedre, a gyerekeket a szolnoki nagyszülőknél hagyva, és 2 napig egyfolytában dobozoltunk és az ügyeinket intéztük a városban (munkahelyi ügyek, szolgáltatók, közös képviselet stb). December 24-re kész is lettünk. Szinte percre pontosan a megbeszélt időben jött a teherautó, és 70 perc alatt fenn volt minden, amit vinni akartunk. Megemeltem a kalapom a srác előtt, aki egyszemélyben sofőr és rakodó is volt: a könyvekkel teli dobozokat és a mosógépet EGYEDÜL vitte le a harmadikról. Hiába ajánlottam, hogy segítek, vigyük ketten, azt mondta, ezt már évek óta csinálja, és higgyem el, így könnyebb neki. A többi doboznál azért mi vetettük be magunkat jobban azzal a barátommal, akik a lakásunkban laktak spanyolországi távollétünk alatt. A cég maximálisan korrekt volt, pontosak, precízek, minden dobozt, kerékpárt, bútort stb. felcímkéztek a nevemre szóló címkével és azonosító számmal, a végső összesítő lista egy példányát pedig én kaptam meg. Abban is tudtak segíteni, hogy ha valamit speciális csomagolásba kellett tenni, pl. festményeket vagy a TV-t, aminek nem volt meg az eredeti doboza. Ott a helyszínen szépen, gondosan becsomagolta ezeket. A holminkat aztán elvitték egy budapesti raktárba, ahol a többi magyar kollégáéval együtt megvárták, mire összejön egy kamionra való, és azzal vágtak neki Svédországnak. Mire mi a svéd lakásba értünk, már minden doboz hiánytalanul az egyik szobában várt minket. Ha valakinek nemzetközi költöztetésre van szüksége, jó szívvel ajánlom a céget:
Corstjens Worldwide Movers Budapest. web: http://www.corstjens.hu/  Az árakról egyelőre nem tudok nyilatkozni, mert azt a Medicarrera és a svéd munkáltatóm intézte, így azzal nem kellett törődnöm.

2009 - Új Esztendő!

Elérkezett 2009. Az ünnepek alatt egyelőre nem folytatjuk a napló vezetését, hiszen a népes rokonság végiglátogatása 3 hét alatt szerte az országban komoly szervezési feladat elé állít bennünket. A holminkat összepakoltuk, és elvitte a szállítócég az eredeti terveknek megfelelően december 24-én délelőtt. A repülőjegyünk január 8-ra szól.
Hogy mikor lesz internetünk Svédországban, azt még egyelőre nem tudom, így a folytatás pontos időpontját sem tudom megjósolni. Január utolsó hetére össze kell jönnie.
Addig is boldog új évet mindenkinek!