Örömmel szeretnék itt beszámolni egy roppant pozitív élményünkről, arról, hogyan bízik meg egy svéd áruházlánc a vásárlók becsületességében. Nem, nem arról van szó, hogy szimatoló biztonsági őrt még keresve sem találni, mégcsak nem is az IKEA önkiszolgáló pénztára következik, ahol magadnak olvashatod le a pénztárnál kipakolt árucikkeidet! Az ICA áruház (ejtsd: ika) egy lépéssel ezt is túlszárnyalta. Nem reklám, csak mégis tudjátok, kikről szól ez az írás: www.ica.se
Hetente egyszer csinálunk egy nagybevásárlást a családdal, ezzel egy csomó időt megspórolunk, nem kell naponta-kétnaponta boltba járni. Megtöltjük az autó csomagtartóját a heti élelmiszerekkel, és ez mindig több órás program a gyerekekkel: kosárba rakodás, fel a szalagra, fizetés, gyorsan visszapakolás a bevásárlókosárba, hogy haladjon a sor a pénztárnál, majd szatyorba rakodás, s be a csomagtartóba. Az ICA MAXI valami újat eszelt ki: legyél a magad pénztárosa! http://www.icamaxi.nu/uppladdat/sjalvscanning.pdf
A vásárlói hűségkártyáddal köthetsz egy külön szerződést is (2 perc), ami után jogoult vagy használni a mobil vonalkód leolvasót. A bejáratnál van egy kis rész, ahol egy falon tucatszám sorakoznak a kis vezeték nélküli leolvasók (szkennerek). Egy terminálon lehúzod a hűségkártyádat, majd az egyik szkenner világítani kezd a sok közül: ő lesz a tiéd aznap. Kiveszed a tartójából, és beillesztheted a bevásárlókocsidon elhelyezett tartójába. A bevásárlókocsid azonban már ekkor sem üres: ott várakoznak tátongó szájjal az üres szatyraid, bevásárlótáskáid. Indulhat a vásárlás: minden árucikk vonalkódját magad olvashatod le a kis szerkezettel, egy gomb megnyomásával pár másodpercre felvillan a jól ismert vörös fénycsík, egy csipogás, s a leolvasó képernyőjén megjelenik a kiválasztott árucikk neve, mennyisége és ára. Ha ugyanabból többet is veszel, minden darabot egyesével le kell olvasnod. Ha olyan árut teszel a kosárba, amin nincs vonalkód, pl. a helyben sütött kenyér, akkor a polcon kell megkeresni és leolvasni az oda vonatkozó vonalkódot. Mi a helyzet a zöldségekkel és gyümölcsökkel? A zacskóba pakolt mérendő árukat fel kell tenni a számos digitális, érintőképernyős mérleg egyikére, megkeresni az adott gyümölcs vagy zöldség képét s nevét, majd mikor kijön az öntapadós címke rajta a vonalkóddal, rá lehet ragasztani a zacskóra. Persze eszébe sem jutna senkinek a lemért, felcímkézett zacskóba még bedobni egy-két narancsot! Ha a vásárló meggondolja magát, és visszatesz valami árut, azt egy mínusz jel megnyomása és újraszkennelése után törölte is a listájáról. A képernyő alján leolvasható az is, épp mekkora a teljes összeg, így nem érhet a végén meglepetés, hogy túl sokat költöttél a tervezetthez képest. A leolvasott árucikkeket azonnal be lehet tenni a bevásárlótáskába, így mire a pénztárakhoz érsz, már minden készre van pakolva. A legvégén a pénztáraknál egy másik terminálra le kell tenni a leolvasót, lehúzni a hűségkártya mágnescsíkját, így tudja a rendszer, hogy készen állsz a fizetésre. Még egy pár gombnyomás a színes érintőképernyőn, itt beolvastathatod a géppel az esetleges kuponokat, üvegvisszaváltó blokkokat, majd lehúzva a bankkártyát, készen is vagy. Kidobja a részletes blokkot, s mehetsz az autóhoz.
Természetesen a hatalmas bizalom nem korlátlan, a végső állomásnál kaphatsz egy olyan üzenetet is a géptől, hogy akkor most éppen te vagy a szerencsés, akit le fognak ellenőrizni, s ekkor a hagyományos módon mindent ki kell pakolnod egy szalagra, és egy szőke kislány beolvassa a vásárfiákat, s ellenőrzi, megbízhatnak-e benned a továbbiakban is. Az ellenőrzés szúrópróbaszerű, de nem a pénztárosok, hanem a gép sorsolja ki, kinek kell alávetnie magát. Azt nem tudom, jár-e 25 botütés vagy valami más büntetés annak, aki megpróbál visszaélni az ICA bizalmával, mert erre még gondolni sem merek!
