2013. június 23., vasárnap

Mesél az erdő - Trolska skogen

A Skandináv erdő megannyi titkot rejt. Évszázadok óta keringenek a nép körében mendemondák a különböző mesebeli erdei lényekről, manókról, tündérekről, trollokról és sárkányokról. Jártunkban-keltünkben egy ilyen mesebeli erdőre bukkantunk Mellanfjärdenben, alig 40 km-re északra Hudiksvalltól.

Az nordanstigi erdő mélyén megbújó mesevilág az egész családnak tartalmas kikapcsolódást jelent. A bejáratnál egy különös faházikóban megváltottuk a jegyeket a vasárnapi kalandra.
 Íme a park térképe és a kíváncsi felfedezők.
Alig néhány méter után egy tündérbe botlottunk, aki szörnyen el volt keseredve. Elmesélte, hogy nagy baj történt a mesebeli erdőben: egy óriás lefekvéskor nagyot nyújtózott, és a fejével leverte a csillagokat az égről, amik összetörtek és alaposan szétszóródtak az erdőben! Így az örök sötét éjszakák réme fenyeget, és nagyon nagy szükség lenne apró szorgos kezekre, akik segíthetnének megoldani ezt a problémát.
A gyerekek örömmel vállalkoztak erre, és hamarosan megtudhatták a részleteket is. Egy színes dobozt kaptak a kezükbe, rajta a meseerdő térképével. Az erdő különböző pontjain fel kell kutatniuk és a dobozba gyűjteniük az apró csillagdarabokat, amik egyébként nagyon hasonlítottak csillogó kavicsokra...
A megtöltött dobozt aztán el kellett juttatnunk Tomtehoz, aki olyan mint a Mikulás csak nyári kiadásban. Neki megvan a szerkezete és a különleges képessége ahhoz, hogy az összegyűjtött darabokat újra csillagokká változtassa, és visszajuttassa az égboltra.
Útunk során sok különös erdei lénybe botlottunk. Az egyik varázsló troll számos különös trükkel kápráztatott el bennünket, és megtudtuk, hogy nagyon szereti a kávét, amit sajátos módon, a kéményébe öntött vízzel készít. Szerencsére nem kellett megkóstolnunk... Nagy tapsot kapott a trükkökért, amiért egy hatalmas marék csillagmorzsa került a dobozunkba.
Az erdei méhek és darazsak királynője is szívesen látott bennünket, megmutatta varázskönyvét, amiben hol eltűnnek, hol megjelennek a képek és szövegek. (Ez egy iPad-el nem lenne nagy kunszt, de neki PAPÍR könyvvel is sikerült).  Búcsúzóul figyelmeztetett: a továbbiakban már tartsuk jól nyitva a szemünket, mert veszedelmek leselkedhetnek ránk!

Vajon milyen veszedelmek? És mik ezek a különös apró lábnyomok?

Kisvártatva hangos hortyogás, mormogás verte fel az erdő csöndjét. Egy alvó sárkány hevert a közeli tisztáson! Közelebb érve láttuk, hogy a sárkány aludt, de álma nem tűnt nyugodtnak. Egy fehér ruhás tündér, a sárkány őrzője bukkant fel, aki közelebb invitált bennünket. Elmesélte, hogy ez egy nagyon-nagyon öreg sárkány, aki évszázadokon át röpködött a világban és rabolta hetedhét ország kincseit. A kincsek a gyomrában hevernek, és a legenda szerint a sárkány kerek 100 esztendeig alszik. Az egyetlen gond, hogy senki sem tudja, mikor jár le az a száz esztendő!
Ám még egy alvó sárkányról is gondoskodni kell: amiért a gyerekek segítettek megmosni a fogát, jónéhány darabka csillag lett a jutalmuk.
Gyorsan még egy utolsó fotó a vakítóan fehér fogsorral, csak nehogy most ébredjen föl!
Az út során nemcsak mesék, hanem sok más ismeretanyag is a birtokunkban került. Az ösvény mellett tudós-kincsesládák hevertek, amelyekben megannyi tudnivalót találtunk a svéd erdők növény- és állatvilágáról.
Az egyik kunyhó pedig egy igazi erdei kémia laboratórium volt! Két "őrült tudós" mutatott megannyi "varázslatot", így a gyerekek által is könnyen megérthető módon megtudtuk, mi az hogy sav és lúg, mire jó az indikátor (lakmusz), és miért lesznek különböző színűek az egyes oldatok.

Némi sütőporból, bikarbonátból, ecetből és ételfestékből pedig rögtön beindult a pezsgés!
A sok "komolyság" után következhetett egy kis gondtalan szappanbuborék eregetés.
A következő állomás egy furcsa erdei troll sötét és félelmetes háza volt, akinek egyetlen vágya volt, hogy megszerezzen minden csillogó értékes tárgyat.Így nemcsak a már megszerzett csillagdarabok, hanem még Eri arany fülbevalója is veszélybe került. A troll asztalán roskadoztak a finomságok, amikre el akarta cserélni az értékeinket. Még szerencse, hogy tudtuk, ezzel a cserével nem járnánk jól. 
A nyomasztó sötét kunyhó után továbbhaladva az erdei ösvényen, kellemes zene ütötte meg füleinket. Egy erdei muzsikus hegedült gyönyörű nótákat, amivel a kövek alatt, bokrok között élő erdei manókat szórakoztatta. No és persze minket is, amit nagy tapssal jutalmaztunk. Ekkor még néhány csillagkavics is előkerült a zsebéből!
 

Úgy tűnik megtaláltunk minden darabot, amit csak lehetett. A doboz teli, irány Tomte háza!
Az ösvény egy takaros kis faházikó felé kanyarodott.
Tomte nagyon megörült nekünk, és máris beönthettük a csillogó kavicsokat a varázslatos szerkezetbe, amit vadul forgatni kezdett.
Csodák-csodája, a szerkezetből egy kész csillag pottyant ki. Ez kész, mehet vissza a többi közé.
Alaposan elfáradtunk a kincsvadászatban, s még jó, hogy Tomte háza előtt hatalmas sárga rókagombák nőttek (svédül kantarell) amikre ülve nemcsak megpihenhettünk, hanem elkölthettük uzsonnánkat is.
Eszegetés közben egy újabb varázsló troll bukkant fel, aki kártyatrükkökkel, lángoló könyvvel, és hasonló vicces dolgokkal szórakoztatott bennünket.


Így ért véget ez a nap. Hazafelé még bekanyarodtunk egy jégkrémre a mellanfjärdeni kikötőbe, s hogy sütkérezzünk egyet a vasárnap délutáni napfényben.



Úgy érezzük, nagyon sokat nyújtott nekünk ez a kalandos kirándulás az erdők mesevilágában. Nagyot meríthettünk a svéd folklór gazdag terméséből, közben szórakozva, észrevétlenül belekóstoltunk a természettudományokba is.

És végül, de nem utolsósorban: ha majd fölnézünk a csillagos égboltra, tudni fogjuk, hogy az egyik csillagot mi juttattuk oda vissza, s az nekünk ragyog majd a legfényesebben.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése