Gyerekek mondták...

Erika

Apa mellkasán pihenget, majd hirtelen megkérdi:
-Hogyhogy hallom dobogni a szívedet, amikor betakarja ez a sok hús?
 

- De Apa! Én már tudok úszni! Ha kimászok a kádból, megmutatom a szőnyegen!


- Itt várj rám Apa, ne mozdulj el!
- Rendben kislányom, nem mozdulok egy tapodtat sem.
/Kis idő múlva Eri visszatér/
- De Apaaaa! Arrébb mentél egy TAPODTAT!!!

Először játszunk sakkbábukkal, a végére csak a királyok maradnak a táblán, a többi bábut sorra kiütöttük. Ekkor Erki a nagy pacifista:
-Játsszunk még egyet, de most ne üssék egymást, hanem legyenek barátok!

Esténként együtt tusolnak a gyerekek, Marci fütyijéhez érve mindig ugyanaz a szöveg: "húzzuk hátra, úgy kell megmosni, nehogy túrós legyen"!
Egy alkalommal mikor Marci hátrahúzza, Erki odapillant és felkiált:
- Jaj Mártonka, tejfölös a kukid!

Apa az óvodából kapott svéd gyermekdal kottáját nézi és énekelni próbálja. Erki egy darabig hallgatja, majd a gyermekek kíméletlen őszinteségével közli:
- Apa, te inkább ne énekeld. Ann-Sophienak (óvónéni) sokkal szebb hangja van!

- Erikám vegyük fel a zuhanysapkát légyszíves!
- Nem akarom apa!
- Kérlek vedd fel, így nem lesz vizes a hajad!
- De NEEEEM AKAROM FELVENNI !!!!
- Mi bajod van vele, miért nem akarod felvenni?
- MERT NEM VAGYOK BENNE SZEXI !

Rengeteget sétáltunk egész nap Barcelonában, mindenki elég fáradt volt már. Eri javaslata a sétálóutca közepén:
- Miért nem szállunk fel erre a buszra ami itt jön?
- Mert ez nem egy városi busz, ez egy turistabusz.
- De hiszen mi most turisták vagyunk!

Lenyűgözve nézzük Barcelona meseszép, óriási, százféle színben pompázó kivilágított szökőkútját.
- Ez gyönyörű! Olyan mint egy szivárvány, csak folyósabb!

- Vihetem ezt a két állatomat az oviba?
- Erikám, csak egyet szabad, emlékszel?
- Akkor kiszámolom "ecc-peccel" melyiket vigyem!
- Rendben.
- Ecc, pecc, kimehetsz...... ugorj cica az egérre, HUSS, HUSS! Sajnálom, két huss van!

Eri a gabonapelyhes dobozban egy műanyag ajándékot talált: egy Batmant (Denevérembert). Forgatja a kezében, nézegeti:
- Szép ez a Batman...de nem lennék a felesége!

Hazaérkeztünk Magyarországra, másnap elkísértük Nagypapát vásárolni egy bevásárlóközpontba. Rögtön az első percben Erki fültanúja egy teljesen átlagos párbeszédnek az egyik eladó és egy vásárló között, amit szájtátva hallgat, majd csodálkozva kiált fel:
- Apa! Itt mindenki magyarul beszél!

Erki lassan 6 éves lesz, és nagyon érdeklik már a betűk. Egész ügyesen olvas ki egyszerűbb szavakat, és már elkezdett nagybetűkkel írni. Hangosan mondja ki a szavakat, és úgy betűzve írja le. Természetesen a kettős mássalhangzókkal (cs, sz, ny stb) mindig bajban van.
- Apa, leírtam, hogy alma és barack, de nem tudom jól leírni azt, hogy CSERESZNYE!
- Semmi baj kislányom, ez még túl bonyolult szó neked, válasszunk egy egyszerűbbet.
- Jó, akkor leírom azt, hogy MEGGY!

Este van, Erki kész a fürdéssel, a fogmosásnál tartunk.
- Apa, elaltatsz és mesélsz nekem egyet?
- Persze kislányom, de előbb és is lezuhanyozok.
- Jaj Apa, de ha te kész vagy a zuhanyzással, akkor még locsolgatod magad és ábrándozol a szerelmedről, az meg olyan sokáig tart!

Erka nézegeti a húsvéti dekorációkat a nappaliban.
- Anya, honnan vannak ezek a húsvéti kiscsibék?
- A nyuszi hozta.
- De Anya, a nyuszik nem járnak boltba! Ők csak eszik a répát, ámulnak, bámulnak és szaladgálnak össze-vissza...

Apa nézi a foci VB-t a TV-ben Eri is bekapcsolódik:
- Kik játszanak?
- Brazília és Elefántcsontpart.
Kis idő múlva újabb kérdés:
- És te kinek szurkolsz Apa? Braziának vagy az Elefántcsordának?

Erki nézi a tükörben és tapogatja az egyik alsó metszőfogát, amelyik már elkezdett meglazulni.
- Arra gondoltam, hogy ezt a fogamat nem adom oda a Fogtündérnek, hanem megtartom, mert olyan cuki! Majd megkapja a következőt!

Apa viccelődve mondja Erkinek, hogymár 10 évre előre megvette minden szülinapi ajándékát, és ezért már kár aggódnia. Eri 9 évének minden hamiskás mosolyával:
- És honnan tudod, hogy mit szeretnék 10 év múlva?
- Miért, mit szeretnél?
- Egy jogosítványt!


Reggelinél a párkapcsolatokról beszélgetünk, többek között arról, hogy bizony előfordul, hogy többször is szerelmesek leszünk és csak a sokadik próbálkozás után találjuk meg az IGAZIT.
Márton felpillantva a tányérjából:
- Igen! A tökéletes nőstényt!
Miután jót nevettünk ezen, Anya folytatja:
- Igen Erki, lehet, hogy sokszor fogsz még emiatt zokogni a szoknyám szélén...
- Nem hiszem Anya....mert szinte soha nem hordasz szoknyát!

A trelleborgi kompot elhagyva az autópálya mellet egy McDonald's-ben álltunk meg reggelizni. Az étteremben pörgős rockzene szólt, az egyik szomszédos asztalnál pedig egy kamasz fiú evett égnek meredő hosszú, régóta fésűt nem látott hajjal.
Eri:
- Ez nem is McDonald's hanem RockDonald's... ő meg ott biztos a főnök csak kijött kávészünetre.
  

---

Márton Zoltán
Zoli nagybátyja kérdésére válaszolva, hogy "Mit csinál Anyukád?"
- Rendet rak, kiabál és.... BOLDOG!

- Hogy hívnak téged kisfiam?
- Závaczki Márton Zoltán Micsubicsi....nem..nem...VOLVO!

Arról beszélgettünk, hogy a gyerekek következő születésnapján januárban már Svédországban leszünk, és akkor ott biztosan lesz hó, így kaphatnak majd egy szánkót. Eri lelkendezik, de Mártonka lehűti:
- Sajnálom a szánkót Erika, autót veszünk!

Eri javasolja, hallgassunk zenét játék közben. Válogat a CD-között:
- Mártonka! NOX jó lesz?
- Igen, jó lesz!
Apa közbeszól: - Ugyan már Marci, azt sem tudod mi az a NOX!
Erre Márton fölényes magabiztossággal:
- Százszor ölelj még!

Újszegedre bicajozunk, a táv kicsit hosszabb a megszokottnál. A gyerekek egy darabig csendben nézelődnek a gyerekülésekben, de egyszercsak elfogy  Marci türelme:
- Anya, mi most Barcelonába megyünk?

Marci kisműtéten esett át, fitymaletapadását oldották. Orvosi tanácsra kamillás ülőfürdőket kellett vennie. Nagybátyja, Zolika telefonált, s kérte hadd beszéljen unokaöccsével:
- Mit csinálsz Mártonka?
- Ülök a kádban és lógatom a fütyimet a kamillába!

Barcelona fölött leszállás közben:
- Apaaaa, bedugult a fülem! Kérlek húzd ki belőle a dugót!

Anya az üres dobozt nézi: - A csudába, elfogyott a capuccinóm!
Marci: Ne félj Anya, ha jó leszel, Apa majd vesz neked!

Marci elsőként szállt be a szálloda liftjébe, már nyomta is a gombot, és egy pillanatnyi késlekedés részünkről elegendő volt ahhoz, hogy már csak a becsukódó ajtót lássuk... Felment az ötödikre, és mivel végig üvöltött, tudtuk épp merre jár... Pár perc múlva mikor mi is felértünk és megvolt a nagy összeborulás, szipogva mondta:
- Pedig mondtam a liftnek, hogy álljon meg és ne vigyen fel !!!

Marci határozottan jól halad a svéd nyelvtanfolyamon:
- Hogy mondják spanyolul azt hogy "bil"?
(Magyarázat: a "bil" svédül autót jelent...)

Másik alkalommal:
- Erika, te meg egy "syster" vagy!
(syster = nővér)

Halloween napja van, amit egész héten Marci már nagyon várt. Az ujján számolgatja a napokat:
- Ez volt hétfő, ez péntek, ez kedd, ez szombat, és ez van ma, SÜTŐTÖK napja!


Séta közben a svéd óvónő mutogatja az autókat a gyerekeknek: röd bil, grön bil, vit bil (piros autó, zöld autó, fehér autó).  Mártonka azonban ennyivel nem elégszik meg, ő is magyarázni kezd az óvónőnek: ez Opel, ez Ford, ez Mercedes...



Mártonkánk gyengélkedett, küzdött a vírusokkal. A lábadozás időszakában igyekeztünk egyre gyakrabban kivinni a friss levegőre.
- Marcika, ebéd után kimegyünk sétálni, és megnézzük a kacsákat, jó?
- Nem akarok menni, félek, hogy lehányom a kacsákat!

- Melyik dédikéhez megyünk most?
- Nagypapa anyukájához.
- És dédike spanyolul beszél vagy svédül?

Marci letolt nadrággal és alsónadrággal áll a szoba közepén.
- Mit csinálsz kisfiam?
- Csak azt nézem, hogy betojtam-e...

Marci figyeli félmeztelen nagybátyját borotválkozás közben.
- Mit csinálsz Zolika?
- Borotválkozom.
- És miért nem a hasadat borotválod, ott szőrösebb!

Marci elmélyülten néz egy iránytűt, majd felkiált:
-ANYA! Az irányító órám dél felé MULAT!

- Gyere Mártonka, vágjunk egy kicsit a hajadból, mert úgy nézel ki már mint egy kis oroszlán!
Marci odamegy a tükörhöz, nézegeti a magát, majd így felel:
- Ne vágjuk le, én szeretek oroszlán lenni!


- Anya, ha nagy leszek, lehet majd egy kardom?
- Persze hogy lehet. De minek az neked?
- Hogy megvédjem vele Kincsőt!          (= ovis szerelme)

Anya: - Augusztustól már az új oviba fogtok járni, Erika a "Pillangó csoportba", te pedig Marci a "Kiskukac csoportba".
Marci: - Külön csoportban leszünk?
Anya: - Igen, de ne félj, mert Kincső is a "Kiskukac csoportba" fog járni veled.
Marci: - Kincső??? De neki nincs is kukaca!


A Lucia ünnepen Marci is jelmezt kap, egy jellegzetes svéd sütiemberke (pepperkaksgubbe) lesz. Felpróbálja itthon a ruhát, édesanyja meghatottan szemléli:
- Ó Mártonka, milyen édes vagy!
Marci végignéz magán és egyetértően válaszol:
- Igen, édes vagyok, és minden lány meg fog enni az oviban!


Marci Mikulásének átköltése:
"Mikulás, Mikulás, kedves Mikulás,
Gyere már, gyere már, minden gyerek vár.
Krumplicukor BÁNYÁSZLEGO jaj de jó,
de a virgács jó gyereknek nem való..."
      (A bányászlego Marci karácsonyi álma volt)


Advent 4. vasárnapján apa veseköves görcsrohammal ébredt, a gyerekek szánakozva nézték kínlódását.
Marci: - Apa mi van veled?
Apa: - Fáj a vesém.
Marci: -Miért fáj? Mi van vele?
Apa: - Van benne egy kő, és attól fáj.
Marci láthatóen nem érti az egészet:
-Megbotlottál egy kőben és attól fáj a veséd?
Apa: - Nem, benne van a kő a vesémben.
Marci: - De hogy nyelted le azt a nagy követ?
Anya is bekapcsolódik a magyarázatba:
- Nem nyelte le, hanem kevés folyadékot ivott, ezért képződött benne egy kő.
Erki bűnbánóan kiált fel:
- Jaj, én meg mindig megittam a teádat!

Séta közben egy aranyos kiskutyát látunk, a gyerekek arról beszélgetnek, milyen jó lenne nekik is egy. Marci azonban figyelmeztet:
- Sajnos nekünk nem lehet otthon kiskutyánk mert Anya ENERGIÁS a kutyaszőrre és tüsszög tőle!

Mártonka addig-meddig bohóckodott egy széken amíg csak sikerült leesnie és beütnie a fejét.  Sírás-rívás, vigasztalás, szipogás, lassan rendbe jönni látszik minden. Marci már el is indul a számítógép felé, ahol épp Nagypapa olvasgatta a híreket.
- Nagypapa, engedj ide egy kicsit, hadd nézzem meg a számítógépen a LEGO játékokat, úgy érzem ez jót tenne most nekem!


Kétségtelen, hogy a fiús-férfias illetve lányos-nőies gondolkodásmód közötti különbség már egész kicsi korban megnyilvánul.
A gyerekek rajzolnak, Marci húz egy ívelt vonalat. Erika szemléli:
- Ebből pont lehetne rajzolni egy szívecskét.
Marci felháborodottan:
- Dehogy szívecskét! Körfűrészt!

Ellátogattunk a hudiksvalli jégcsarnokba megnézni a jégkorongedzéseket. Nagy élmény volt, ahogy a játékosokat "testközelből" figyeltük, hogyan suhannak a jégen, esnek nagyokat, s a korong hatalmasakat csattant a bombalövések után a palánkon.
A gyerekek megilletődötten figyelték az eseményeket, egyszercsak Marci így szólt:
- Azt hiszem én ezt nem szeretném csinálni...
Kis idő múlva vége lett az edzésnek, és bejött a pályakarbantartó jármű, hogy rendbe hozza a jeget. A sofőr ügyesen kormányozta a gépet a pályán.
Marci csillogó szemmel figyelte, és végül felkiáltott:
- Na EZT szeretném csinálni!

Erika példáján felbuzdulva Marci is elkezdett betűket rajzolni, de persze még fogalma sincs, melyik melyik.
- Mit írtam ide Anya?
- HOTENM... miért, mit szerettél volna írni?
- Azt, hogy LEGO LÖVŐ!




A kellemes tavaszi napsütésben a kikötőben sétál a család. A parthoz közel járva Marci így morfondírozik:
- Én nem megyek már közelebb, mert megcsúszok, beleesek, aztán rágcsálhatnak a halak...

Marci megkéri Apát, hogy válasszon szét két szorosan összeragadt Legokockát. Amíg Apa ezzel bíbelődik, Marci odabújuk és szorosan átöleli. Apa teljesen elérzékenyül:
- Jaj, Mártonkám, tudod, hogy ez mekkora boldogság nekem?
- Micsoda? Az hogy szétszeded a Legokat?

 Mártonka saját magát jellemezve:
-Úgy ugrálok mint egy babkecske!

Egyik este Mártonka egy űrhajós képeskönyvet nézegetett, majd rengeteg kérdést tett fel a bolygókkal, csillagokkal, űrhajózással kapcsolatosan.
- Amikor az űrhajós kimegy az űrhajóból, akkor mindig hozzá van kapcsolva egy vezetékkel?
- Igen.
- És azért van hozzákapcsolva, mert fél, hogy ellopja valaki az űrhajóját?

Anya elhatározta, hogy megszerzi a jogosítványt, s ugyan még csak az elméleti felkészülésnél tartott, de már csendes hétvégeken ki-kimentünk egy néptelen parkolóba, ahol gyakorolgatta az elindulás, megállás, kuplungolás művészetét.
Természetesen nem ment elsőre simán, sokat "hintázott" az autó. Egyik alkalommal egy tó mellett kirándultunk, és a parkolóban rajtunk kívül nem volt más. Anya kedvet kapott fordulni egyet az autóval, hirtelen be is ült, miközben a gyerekek hátul helyezkedtek el az üléseikben.
Márton észrevette, mi készül. Sztoikus nyugalommal kivett egy zacskót az üléstámla rekeszéből:
- Készüljünk fel, vegyük elő a hányós zacskókat: Anya fog vezetni!


Nyaralás, szabadtéri ebéd. Marci már a hamburgerét majszolja, Apa még jön megy az asztal körül, innivalót hoz stb. Egyszer Marci felkiált:
- Apa! Harapsz egyet a hamburgeremből? Ezt a részt itt...
Apa onnan harap egyet, közben mondja:
- Hmmm, de finom! De jószívű vagy kisfiam, hogy adtál belőle.
- Ööööö..tudod odaszállt egy légy, és nem akartam onnan harapni...

Ebédre raviolit ettünk. Marcinak nem ízlik a töltelék, a tésztát megeszi, de a többit a tányér szélére rakja, majd így foglalja össze tapasztalatait:
- Olyan ez, mintha ajándékokat bontogatnék, de sajnos mindegyikben ugyanaz van!  

A Neuschwanstein kastély környékén temérdek turista jött-ment. Apa meg akarta viccelni Marcit:
- Kapsz egy matek feladatot. Meg kell számolnod, hány turista van itt!
Marci körbehordozta a tekintetét a tömegen, majd huncut mosollyal az arcán mutogatni kezdett az emberekre:
- Rendben! Egy, kettő, három, négy...azok ketten nem turisták...öt, hat, hét...

Este van,  a gyerekek már az ágyukban fekszenek, de Marci még nem kapcsolta le a villanyt. Anya többször kéri erre,  mire azonban újabb kérdéseket kap, pl hogy:
- Miért kell sötétben aludnunk?
Anya magyaráz a nyugodt pihentető alvásról sőt egy kicsit még a melatoninról is. Mártonka a kis tudós hosszasan töpreng, majd kiböki:
-És akkor a vámpíroknál hogy van ez a melatonin dolog?

Marci nem rajong különösebben a tojásért, pontosabban vannak ételek, amiben megeszi, főleg, ha nem tudja, hogy az van benne. Egy alkalommal egy étteremben menüt ebédeltünk, aminek első fogása tojásleves volt. Erről persze szándékosan nem tájékoztattuk előre Mártonkát. Már egy jó ideje kanalazta jóízűen a levest, mikor nem bírtuk tovább és megkérdeztük:
- Szerinted mik ezek a levesben?
Márton elgondolkodva:
- Úgy néznek ki, mintha levált bőrdarabok lennének...